Tudástár

“A fenntarthatóbb zöld jövő záloga”

Tudástár 1.

Pályázati háttérinformációk

  • Megszűnik a Közép-Magyarország/Vidék felosztás. Az új VINOP pályázatokban már a pest megyei vállalkozások is indulhatnak, Budapest kivételével
  • A visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatások mellett jellemző lesz a feltételesen vissza nem térítendő támogatási konstrukció. Ebben az esetben az igényelt támogatást előlegként folyósítják, amely eredetileg visszatérítendő. Majd a projekt megvalósítását követő 1 éves fenntartás után lesz egy ún. eredményességi mérés, ahol a pályázatban meghatározott objektív szempontok alapján megnézik a projektben elért eredményeket, illetve a vállalkozás eredményeit, és ez alapján kerül majd meghatározásra, hogy végül a támogatás mekkora része VNT vagy VT.
  • Az új pályázatoknál cél lesz a vállakozások innovációra, digitalizációra, tanulásra való ösztönzése. Emiatt hangsúlyos lesz a vállalati tanácsadás (pl. márka és arculatépítés, műszaki-termék és szolgáltatásfejlesztés, szervezetfejlesztés, stratégia és pénzügy, stb.) igénybevételére való ösztönzés (plusz pontokat adnak rá). A digitalizációt szoftver- és felhőszolgáltatások beszerzésével ösztönzik. Emellett hangsúlyosabb lesz a munkavállalók képzése: lehetőség lesz a cég dolgozói számára különböző képzéseket igénybe venni.
  • Jelentős lesz az Iparfejlesztési Közalapítvány (továbbiakban: IFKA) és a minősített tanácsadók szerepe. Az IFKA fogja végezni számos pályázatnál a pályázók és a támogatási kérelmek előminősítését. Tehát ezeknél a pályázatoknál a támogatási kérelem benyújtásának feltétele lesz, hogy a pályázó cég rendelkezzen az IFKA tanúsítványával. Továbbá a fent említett szolgáltatásokat, valamint oktatásokat csak olyan cégektől lehet majd igényelni, akik fent vannak az IFKA honlapján mint minősített tanácsadók. A szoftvert és felhőszolgáltatást pedig a www.vallalkozzdigitalisan.hu oldalon elérthető szintén minősített beszállítóktól/fejlesztőktől lehet majd igényelni.
  • Mielőtt hivatalosan megjelenik egy pályázat annak tervezetét felteszik a palyazat.gov.hu oldalra véleményezésre. Itt lehet észrevételt tenni a Támogatónak általában az alábbi témakörökben:
    • Támogatás célja és háttere
    • Pályázók köre
    • A jelentkezés feltételei
  • A tapasztalatok azt mutatják, hogy a támogatás 40-50%-át adminisztatív feltételek teljesítésével (pl. max. 3-szor történik szerződés módosítás a megvalósítás alatt, vagy a pályázó vállalja bizonyos vállalkozásfejlesztési programokban való részvételt/regisztrációt) könnyen VNT-vé lehet fordítani. A maradéknál pedig az éves beszámolóban szereplő adatokból meghatározott mutatók mérésénél (pl. a személyi jellegű költségek vagy a bruttó hozzáadott érték növekedése - de ez pályázatonként változik) elért eredményt veszik alapul. Általánosságban az adminisztratív feltételek teljesítésével, valamint az egyéb mutatók kb. 10%-os növelésével már el lehet érni, hogy a teljes támogatás vissza nem térítendő legyen.
  • Ha marad visszatérítendő rész, akkor azt kb. az első éves fenntartási jelentés elbírálását követő fél-1 éven belül kell visszafizetni. A vissza nem térítendő támogatás kamatmentes, illetve egyes felhívásoknál lehetőség van részletekben visszafizetni
Nem, ugyanakkor egy Felhívásban jellemzően egyszerre csak egy kérelmet tud benyújtani. Emellett vannak olyan pályázatok amelyek kizárják egymást: pl. aki pályázni fog VINOP-os Magyar Multi Programban vagy Divat és Designipariban az nem fog tudni pályázni a VINOP 1.2.1-21-ben, és fordítva.
A pályázati kérelmek elkészítése során meg kell jelölni, hogy a tervezett költségvetésben szereplő tételeket milyen támogatási jogcímen kivánja igénybe venni a támogatást igénylő. Az egyes jogcímekre vonatkozólag számos szabályozásnak illetve korlátnak kell megfelelni. Általánosságban véve a “de minimis” támogatási jogcím tartalmaz a legkevesebb korlátot, valamint jellemzően ennél a támogatási kategóriánál a legnagyobb az igényelhető támogatási intenzitás. Ugyanakkor ennek a támogatási kategóriának a legkisebb a támogatási kerete. Főszabály szerint egy vállalkozás - a kapcsolt vállalkozásokat is beleértve! - az adott, valamint az elmúlt két pénzügyi év során összesen maximum 200.000 eurónak megfelelő értékű de minimis támogatást vehet igénybe. Közúti szállítmányozással foglalkozó vállalkozásoknál ez a korlát 100.000 euró.
Tudástár 2.

Energetika

Egymásra épülő, összekapcsolt folyamatok összessége, melynek végeredménye a megvalósult megújuló energiaforrásokkal működő ingatlanfejlesztés. Egy informatikai rendszer által koordinált folyamat, a szükséges szakmai résztvevők bevonásával, minden egyes szakaszban.

Egy helyen éri el a szükséges szakembereket:
  • Országos Energetikai Szakmérnöki hálózat
  • Finanszírozás ügyintézése: hazai és uniós pályázatok, saját pályázati és projektmenedzsment részleg
  • Nemzetközi gyártó cégek termékkínálata, kedvezményes áron
  • Saját napelemes szerelő csapat
  • Napelemes engedélyeztetés gyors átfutási idővel
  • Országos kivitelezői hálózat
  • Gyártók által regisztrált hőszivattyú szerelők
Az ingatlan teljes energetikai és műszaki jellemzőit összességében kell vizsgálni, majd a felmérést követően Energetikai Szakmérnök készíti el a fejlesztendő ingatlan jelenlegi állapotára vonatkozó energetikai tanúsítását és tesz javaslatot a legnagyobb energetikai megtakarítást célzó beruházásra. Csak ezt követően lehet megfelelően megalapozott döntés hozni, hogy mit célszerű megvalósítani. Ez mennyibe fog kerülni? Ezt követi az árajánlatok bekérése és a részletes költségtervezés elkészítése. Az uniós eljárásrendű pályázatok esetében a műszaki előkészítés kötelező, de önerőként elszámolható előkészítési költség. Ha pályázaton kívül, önerőből valósítjuk meg energetikai fejlesztésünket, akkor is érdemes műszaki előkészítéssel indítani a projektet.
Röviden: a napelemes és hőszivattyús rendszerkombinációt. Miért?

Amennyiben a fűtési – hűtési – használati melegvíz előállításához szükséges hőt villamos rendszer állítjuk elő, pl. korszerű hőszivattyús technológiával és ezt kombináljuk napelemes rendszerrel, így a teljes energia szükségletet megújuló energiával állíthatjuk elő, mely ingyenesen és korlátlanul rendelkezésre áll. Ezért a leginkább költséghatékony megoldás.
A hőszivattyú olyan berendezés mely arra szolgál, hogy az alacsonyabb hőmérsékletű környezetből hőt vonjon ki és azt magasabb hőmérsékletű helyre szállítsa. Használatának célja a hőenergiával való gazdálkodás, melynek során hűtési energiát fűtésben (pl. melegvíz-készítésben) fel lehet használni, illetve környezeti hőt lehet hasznosítani.

Fajtái:
  • Levegő – víz: A hőenergiát a levegőből vonja el és azt víznek adja át. Ezzel a kialakítással vizes rendszerű fűtési hálózatokat üzemeltethetünk. Pl.: radiátoros fűtés, padlófűtés, falfűtés, mennyezetfűtés stb.
  • Levegő – levegő: A hőenergiát a levegőből vonja el és azt levegőnek adja át. Ezzel a fajta hőszivattyúval légfűtést üzemeltethetünk. Ilyen az összes hűtő-fűtő oldalfali splitklíma (légkondi), a VRV rendszerek és egyéb speciális kialakítású hőszivattyúk.
  • Víz-víz: A hőenergiát folyadékból vonja el és azt víznek adja át. Az ilyen fajta hőszivattyúkkal vizes rendszerű fűtési hálózatokat üzemeltethetünk. Pl: radiátoros fűtés, falfűtés, mennyezetfűtés stb.
A válasz a COP - azaz jósági fok mérőszámában rejlik.
Coefficient Of Performance, melyet magyarul Jóságfoknak szoktunk hívni. A COP érték azt határozza meg, hogy egy hőszivattyú egy egységnyi (1 kW) elektromos áram felhasználásával hány egységnyi (1 kW) hőenergiát képes előállítani.
Míg egy gázkazán 1 egységnyi gázmennyiségből 1 egységnyi hőmennyiséget képes előállítani, addig a hőszivattyúk esetében ez a szám legtöbbször 1:4, azaz a felvett energiából 4-szer annyi hőenergiát képes előállítani.
A válasz a COP - azaz jósági fok mérőszámában rejlik. A legkorszerűbb kondenzációs gázkazán sem képes többszörözni a megtermelt hőenergiát, míg a hőszivattyúk igen.
Mi az a COP?
Coefficient Of Performance, melyet magyarul Jóságfoknak szoktunk hívni. A COP érték azt határozza meg, hogy egy hőszivattyú egy egységnyi (1 kW) elektromos áram felhasználásával hány egységnyi (1 kW) hőenergiát képes előállítani.
Míg egy gázkazán 1 egységnyi gázmennyiségből 1 egységnyi hőmennyiséget képes előállítani, addig a hőszivattyúk esetében ez a szám legtöbbször 1:4, azaz a felvett energiából 4-szer annyi hőenergiát képes előállítani.
Az energiahatékonyság az egységnyi termék vagy szolgáltatás legyártásához/ellátásához szükséges energia.
Mi az a H tarifa?
  • egy gazdaságos és környezetbarát, megújuló energiát használó berendezésekre vonatkozó villamosenergia szolgáltatás
  • október 15-től április 15-ig vehető igénybe, de a nap 24 órájában rendelkezésére áll
  • a fűtési idényben a kedvezményes H tarifa kerül kiszámlázásra, míg az ezen kívüli időszakban (pl. nyáron hűtési üzemmódban) normál A1-es tarifa.
  • díja 30-40 %-kal kedvezőbb, mint az A és B tarifáé
  • külön mért, kéttarifás mérőberendezés (2 villanyóra) szükséges hozzá

Milyen készülékekhez igényelhető a H tarifa?
  • megújuló energiaforrásokhoz kiépített rendszerekhez használható
  • fan-coil-os hőszivattyús vagy direkt elpárolgású hőszivattyús klímás rendszerekhez használható fűtés esetén
  • split klíma berendezések esetében olyan készülékekre érvényes, amelyekre a minimum COP érték (A2/A20): 3 COP
Mi a GEO tarifa feltétele levegő/levegő hőszivattyúk, klímaberendezések esetében?
  • 2-6 kW névleges fűtőteljesítmény esetén az EUROVENT által megadott minimum SCOP érték: 4.1
  • 6,1-12 kW névleges fűtőteljesítmény esetén az EUROVENT által megadott minimum SCOP érték: 3.8
  • 12 kW névleges fűtőteljesítmény felett az EUROVENT által megadott minimum COP érték (A2/A20): 3.0 A 12kW feletti levegő/levegő készülékek pillanatnyi (COP) értékeknek +2 °C külső, és +20 C belső hőmérséklet mellett kell teljesülniük.


Mik a levegő/levegő hőszivattyúk, klímaberendezések műszaki követelményi GEO tarifa esetében?
  • A hálózatra csatlakoztatni kívánt hőszivattyúknak el kell érniük, vagy meg kell haladniuk a fent megadott értékeket
  • Csak olyan hőszivattyús berendezés helyezhető üzembe, amely külső hőmérsékleti működési tartománya minimum -15°C
  • A kedvezményes tarifa kizárólag a hőszivattyú berendezés villamos energia ellátására használható. A hőszivattyú bekötését külön mért, vezérelt elosztó hálózati áramkörre állandó jelleggel rögzített módon, nem dugaszolhatóan kell elvégezni. Más berendezés üzemeltetése erről a csatlakozásról szerződésszegésnek minősül.
Tudástár 3.

Napelemes információk

Napelem:
A napelem olyan fotovillamos elem, amely a Nap sugárzási energiáját közvetlenül alakítja át villamos energiává. A napelem akkor is működik, mikor nem süt a nap, hiszen a szórt fény is termeli az elektromos áramot.

Napkollektor:
A napkollektor olyan épületgépészeti berendezés, amely a napenergia felhasználásával közvetlenül állít elő fűtésre, vízmelegítésre használható hőenergiát. Nagy mennyiségű melegvíz előállítása esetében javasolt telepíteni.
Áramszolgáltatói engedélyt kell kérnünk, hogy a központi rendszerre visszatápláljuk a megtermelt villamos energiát, ad-vesz mérőórán keresztül.

Ad-Vesz (szaldós) mérő:
Kétirányú mérésre alkalmas fogyasztásmérő. Hálózatra tápláló rendszer esetén a fölösleges (háztartási fogyasztáson felül) termelt villamos energiát a hálózatba tápláljuk vissza. A fogyasztó által megtermelt villamos energiát az áramszolgáltató átveszi – a mérés elvéből eredően – a szolgáltatott egységáron. A naperőmű által termelt villamos energia és a közcélú hálózatból vételezett villamos energia különbözetét fizetjük, többlet termelés esetén pedig visszakapjuk a szolgáltatótól.
Magyarországon egyértelműen NEM a válasz magánszemélyek esetében, hiszen a többlet termelés után jóval kevesebb összeget fizet a helyi áramszolgáltató, mint amennyiért értékesíti azt.
Inverter (DC/AC konverter):
A napelemek és a hálózat közötti kapcsolatot biztosító eszköz; elsődleges feladata a modulok szolgáltatta egyenáram átalakítás szinuszos váltakozó árammá. Hálózatra kapcsolt esetben az inverter további szinkronizációs és védelmi feladatokat is ellát, ami biztosítja az erőmű illeszkedését az áramszolgáltatói követelményekhez.
2008-tól a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI törvény, valamint az annak végrehajtásáról szóló 273/2007. (X.19.) Korm. rendelet bevezette a háztartási méretű kiserőmű (a továbbiakban: HMKE) fogalmát.

HMKE-nek minősül az a villamosenergia-termelő berendezés, amelyre az alábbiak jellemzők:
  • közcélú kisfeszültségű hálózathoz, illetve kisfeszültségű magán- vagy összekötő vezeték hálózatra csatlakozik
  • erőművi névleges teljesítőképessége nem haladja meg a felhasználó rendelkezésre álló teljesítményének mértékét
  • maximum 50 kVA erőművi névleges teljesítőképességű
Az energetikai tanúsítványra több definíciót is találhatunk:
  • Az energetikai tanúsítvány egy olyan eljárási- és számítási módszer alapján kiállított dokumentáció, amely a jelenleg érvényes jogszabályok szerint az épületekre vonatkozó energetikai besorolást határozza meg. A tanúsítás elsősorban egy adott épület állapota, épületgépészeti megoldásai és energiafelhasználása figyelembe vételével készül el.
  • Az adott ingatlan egy fűtött négyzetméterére vonatkozó energiafelhasználását mutatja meg. A számításoknál a legfontosabb: a lehűlő felületek nagysága, hőszigetelő képessége és tájolása. Az értékeléshez ezután a legfontosabb adat a fűtés és melegvíz-ellátás, valamint világításra fordított energiafelhasználás.
A megtérülési idő, az-az időtartam, amikorra a befektetésünk összegét megtermeli a naperőmű, azaz amortizálódik. Kiszámításánál figyelembe kell venni a hozamon felül az eszközök öregedését, a villamos energia árának növekedését és még számos további tényezőt is. (pl: állandó üzemi költségek: biztosítás, karbantartás stb.) A REZSINULLÁZÓ energetikai rendszer tervezésénél egyik legfontosabb szempont a megtérülési idő figyelembe vétele.